1.

Selymes felhők ölelték körül az Olimposzt. A lágy szellő gyengéden cirógatta Zeusz szakállát, majd ijedten vonult vissza, mikor észrevette, hogy az Istenek ura mérges.

Zeusz nem csak egyszerűen mérges volt. Kifejezetten dühös, de mivel hidegfront volt, és a villámok vihar nélkül semmit nem érnek, a száraz villám meg nem az igazi, maradt a düh.

Mérgét csak az tompította, hogy megjelent kedves fia, Herkules.

Herkules az elmúlt pár ezer évben, mit sem veszített tartásából. Ugyanolyan délceg volt, mint amikor Atlasz átadta neki az égboltot, és ugyanolyan erős is.
 

• Hívattál atyám.

• Igen, fiam. Gond van a Görögökkel. Ez a válság egyre rosszabb. Közgazdaságról beszélnek, és az egész nem több mint spekuláció. Tönkreteszik a népet, míg ők csak gazdagodnak.

  Ráadásul testvér népünket, a Te leszármazottaidat a Magyarokat is igyekeznek tönkretenni.

Herkules elmerengett egy régi emléken, és hát igen, végül is a Magyarok tényleg az ő leszármazottai. Ahol tudták ütötték őket az elmúlt évszázadokban, de mindig állták a sarat. Bár megfogyatkoztak, de volt már ilyen velük és erőre kaptak.
 

• Mit kívánsz tőlem?

• Menj el a Világ Urához, és beszélj vele. Vess véget a válságnak, és tegyél rendet ezen a bolygón. Erőszakot, csak akkor használj, ha nagyon muszáj.

• Ahogy kívánod Atyám.- mondta és eltűnt, majd egy pillanattal később New York egyik forgalmas utcáján tűnt fel, a helynek megfelelő ruházatban, ami egy divatos öltöny volt, kitűnő szabással.
   

A járdán áramló tömeg egy pillanatra majdnem elsodorta, de megtartotta magát, és némi kézitusa árán a falhoz verekedte magát, majd megpihent. Első pillanatban a kardja után kapott, de ott csak egy mobiltelefon volt. Így egy másik módszert választott. Itt most másképp vívják a csatákat.
 

Kicsit figyelte az áramló tömeget. Az embereket, a ritmusukat, a lépteiket, ahogy viselkednek, majd belépett közéjük, és ösztönösen neki indult az egyik iránynak.
 

Pár perc séta után egy ismerős arcra figyelt fel, aki jó kedvűen várt rá a falnak támaszkodva. Hermész volt az, egy biciklis futár ruhájában, nem szólt, csak bólintott, majd határozottan egy nagy épületre mutatott. Herkules pedig bement az épületbe. Az épületet az emberek valamiért messze elkerülték. Bent csak pár ember lézengett, a biztonságiak, pedig elég erősen fel voltak fegyverezve.
 

Megállt a recepciónál és így szólt:
 

• Herkules vagyok. Zeusz fia, és a Világ Urát keresem.
   

A recepciós hölgy végigmérte, majd elővett egy listát, végigfutotta.
 

• Görögországból, ha jól látom. Igaz?
   

Herkules csak bólintott. A recepciós hölgy elétet egy papírt, mutatta hol írja alá, majd két állig felfegyverzett biztonsági őr kíséretében megindultak.
 

Butaság lenne azt hinni, hogy Herkules nem haladt a korral, és csak kardokkal tud küzdeni, bár ezt a fegyvert szerette a mai napig a legjobban. Ismerte a legújabb haditechnikai fejlesztéseket, az összes küzdősportot, és a biztonságtechnikát is. Így rögtön feltűntek neki, a folyosón rejtett fegyverek, a gázbefúvó nyílások, a rejtett lövegek és sokkolók. Egy percen belül már azt is tudta, hogyan lehet kicselezni őket.
 

Egy nagy páncélozott ajtón keresztül egy kényelemesen berendezett terembe kísérték, ahol egy hatvanas éveiben járó férfi várta egy trónszéken. A biztonságiak térdre borultak.
 

• Nocsak, maga Herkules az Olimposzról. - kellemetlen, érdes hangja volt. - Gondolom Zeusz megelégelte, hogy a Görögöket felvásárolják, de hát ez a világ sorsa.

• Atyám azért küldött, hogy beszéljek veled. Vess véget a válságnak.

• Persze, azt csak úgy egyik pillanatról a másikra megtehetném. - mondta nevetve. - És tudod az a helyzet, hogy megtehetném, de Te és atyád jelenleg nem vagytok olyan pozícióban, hogy ezt a kéréseteket teljesítsem. Mint egy görög isten fia, soron kívül bejöhetsz. Beszélhetsz velem, de ennyi. A válságnak akkor lesz vége, amikor én azt akarom, nem pedig egy isten, akinek szerintem már csak a múltban van hatalma. Eljárt feletettek az idő.

• Ha akarnám ezt az egész épületet veled együtt a földbe döngölhetném akár pusztakézzel.

• Ha akarom pár pillanat múlva nincs Olimposz, és nincs Görögország sem, de... mivel gyermekkoromban szórakoztatóak voltak számomra a történeteid, ezért adok neked egy lehetőséget.

• Milyen lehetőséget?

• Annak idején volt 10 próbád, ami végül is 12 lett. Most én adok neked 10 próbát. Ha teljesíted őket, akkor véget vetek a válságnak, és az országod gazdaságát és gazdagságát helyre állítom.

• Meg a Magyarokét is!

• Rendben. A Magyarokét is.

• Halljam mi az első próba?

• Ez kicsit más lesz, mint amiket véghez vittél, de semmivel sem nehezebb.
   

A Világ Ura megnyomott a trónján egy gombot, aminek hatására eljött egy billentyűzet és azon pár billentyűt lenyomott. Két perc múlva egy recepcióshoz hasonló nő jelent meg, kezében pár papírral. Ezt a Világ Urának kezébe adta.
 

• Nos, amit a kezemben tartok az az ALAPVETŐ EMBERI JOGOK JEGYZÉKE. Harmincegynéhány pont, amik rögzítik az alapvető emberi jogokat. Ti görögök létrehoztátok a demokráciát, a Rómaiak tökéletesítették. Mi itt azt mondjuk, hogy demokrácia van, de valójában ezeknek a birkáknak kevesebb joguk van, mint annak idején a Rómaiaknak. A rabszolgatartó Rómaiaknak. - kis szünetet tartott, közben Herkules arcát tanulmányozta. - Vezess be ezekből a jogokból tízet a bolygón, és vége a válságnak. - majd odalökte neki a papír köteget.
   

Folyt köv...