-3-

Ahogy az első feladaton gondolkodott a Central parkban egy üzlet ember állt meg előtte. Kicsit merevek voltak a mozdulatai, és egy papírt adott át neki. A fickó olyan volt, mint akit dróton rángatnak. Valószínűleg megszállta, valamilyen erősebb tudatú lélek, vagy valamilyen eszközzel rávették, hogy az irányító akaratának megfelelően cselekedjen.

Az üzletember távozott, Herkules pedig megnézte mit kapott. Egy régi pergamen volt a kezében összetekerve, egy vékony bőrszalaggal volt átkötve. Kibontotta.

„ Legyél ma napnyugtakor Copiapo városában (Chile), az Amigók kocsmájában. Segítünk neked.”

Segítünk? Tehát többen vannak. Lehet, hogy csapda, de érdekes lehet.

Herkules szétnézett, majd észrevette a biciklis futárnak öltözött Hermészt. Odaintette.

• El tudsz vinni ide?- mutatta neki a papírt.

• Persze, nem gond, ismerem a helyet. Pár éve sokat szerepelt a médiában, amikor egy bányában bent rekedt pár bányász, és több hónap telt el mire kihozták őket. Ha neked, jó, akkor indulhatunk.

• Akkor gyerünk.

Hermész csak megfogta a kezét, és szédületes gyorsasággal elindultak. Egy külső szemlélő csak annyit látott volna, hogy egyik pillanatban még ott voltak, a másikban pedig nem. Herkules szemszögéből pedig az egész egy nyugodt sétának tűnt.

25 perc múlva ott voltak az Atacama sivatagnál, a barátságos bányászvárosnál. Kicsit fura a hely, hiszen a világ egyik legszárazabb vidékén fekszik, mégis sok zöld volt szerte látható.

Herkules ezt szóvá is tette, de Hermész, lezárta a témát azzal, hogy ahol pénz van ott víz van., Ahol víz van, ott élet van és sietniük kell.

Pár perc múlva megtalálták a külvárosban a kocsmát, és bementek. A kocsma egy kisebb téglaépület volt, kerthelyiséggel, de azt a jelek szerint ép senki sem használta, és bent is igazából csak pár ember lézengett. Herkulessel és Hermésszel senki nem törődött. A pultos kiszolgálta őket egy-egy üveges sörrel, majd figyelmét inkább a helyi alkoholistákból álló gyér közönségére fordította.

A pultos sántikálva oda ment egy kivénhedt tv-hez, és beindított egy ütött-kopott videómagnót. Pár pillanat múlva elindult egy amerikai pornófilm. A törzsközönség figyelme a tv-re összpontosult, és szinte azonnal beindult az ép látható akció elemzése.

-Né' mán! Csupasz! Há' mire jó a he?

-Manuelámnak itt kezdődik a szőr – vert a mellkasára egy ötven körüli tagbaszakadt bányász – és itt végződik!- mutatott röhögve a bokájára.

-Ja, meg minek ilyen vékony jánynak 3 fickó, mikor eggyel sem bír.- és ez így folytatódott változó hangerővel, a képernyőn látható akció hevességének megfelelően.

Hermész oldalba bökte Herkulest, majd fejével az ajtó irányába intett, ahol ép két elegáns úr lépett be. Hermész pedig pillanatok alatt felszívódott eltűnt, ha szükség lesz rá előkerül.

A két úr Herkuleshez lépett, görögül köszöntek és leültek. Az egyikük magas volt és határozott fellépésű, valamilyen megfoghatatlan módon áradt belőle a magabiztosság, és kifejezetten tiszteletet parancsoló jelenség volt. Külsőre mindketten negyven év körülinek tippelte őket, de ez semmit nem jelent.

A másik mosolygós volt, bizalomgerjesztő, de Herkules azt is érezte, hogy nagyon veszélyes és romlott.

• Kikhez van szerencsém.

• Nos én a menny, míg társam a pokol követe. - monda a magabiztosabb úr. - Feletteseink utasítására vagyunk itt, és szigorú parancsot kaptunk, hogy mindenben álljunk segítségére. - kellemes, dallamos hangja volt az angyalnak.

• Nagyon szépen köszönöm, de miért?

• Közös érdekünk – mondta a démon, még kellemesebb hangon mint az angyal. - A helyzet ugyan is az, hogy a bolygó irányítása kicsúszott feletteseink kezéből.

• Ezt nem lett volna szabad elmondanod. - vágott közbe az angyal, de a démon csak mosolyogva vállat vont. Ez a saját bosszúja volt. Ép a Hawai-i szabadságát töltötte, mikor emiatt a munka miatt a tengerpartról a világ egyik legpokolibb helyére kellett eljönnie és ez egyáltalán nem tetszett neki.

• Mi a közös érdekünk? - kérdezte értetlenül Herkules.

• Nos, I.sz. 180-ban Lyonban kicsúszott az irányítás a kezünkből és mi – mutatott a démonra - egymást okoltuk, egészen az 1400-as évekig. Amerika felfedezése új lehetőségeket adott nekünk, de sajnos ezt sem tudta egyik fél sem megragadni. A követőink eltávolodtak mindkét féltől. Közben telt az idő, kb 500 év. A pokol létrehozott pár kisebb szektát a menny nevében, majd téríteni és kéregetni küldte őket, mi pedig létrehoztunk pár sátánista sejtet.

• Minek?

• Tudod amikor meghal valaki a hitének megfelelően alakul a további sorsa. Igazából nem mi juttatjuk az embereket pokolra, vagy, a mennybe. Ők maguk döntik el, hogy mi lesz velük, tudod: a tetteik alapján. Így hozzájuk és hozzánk is került pr és marketing szakember. A Háborunk ma inkább a tv-k, rádiók hullámhosszain és az Interneten zajlik. Nekik köszönhetően.

• Akkor ezért nem jön mostanában senki hozzánk.

• Hát igen, de hozzánk is egyre kevesebben. Ha a lélekvándorlásban hinnél, akkor újra születnél. Ha azt hiszed, hogy ennyi, akkor ennyi, és kihuny a tudat, de erről megoszlanak a vélemények.

• Akkor végül is minek vagytok, mit csináltok?

• A lényeg az, - válaszolt az angyal helyett a démon - hogy valamilyen módon befolyásolnunk kell a lelkeket. Persze csak korlátozott módon. A média és az Internet tévút számunkra. Elveszítettük az emberekkel a kapcsolatot.

• Hogy jövök én a képbe?

• Nos.. - az angyal a démonra nézett és alig észrevehetően megbökte a könyökével

• Van egy ajánlatunk- - mondta kicsit kényelmetlenül a pokol követe. - Tudjuk milyen helyzetbe kerültél, és segítenénk az első próbánál, egy tippel. - Herkules csak kérdőn nézett, de nem válaszolt, hallgatott.

• Tehát – mondta a démon – kb. 50-70 éve feltalálták a földön az atomfegyvereket. Ez jelentősen megváltoztatta a hadviselést. Persze a menny hibája, mert az ő emberik voltak a . .

• A fenét! - csattant fel az angyal – A ti embereitek találták fel!

• Dehogy is, sokkal kifinomultabb módszereink vannak, minthogy taccsra vágjuk az egész bolygót, pár koszos lélekért!

• Az Isten szerelmére! Mi érdekünk fűződne ehhez a pokoli dologhoz? - kérdezte keserűen a menny követe.

• Hát nektek aztán tényleg kicsúszott a kezetekből az irányítás.

• Hát igen, sok képviselőnk is inkább politizált, az elmúlt ezer évben, minthogy ténylegesen képviselt volna minket. Na de:

• Igen, térjünk az üzletre. Mondjátok mit akartok?

• Van egy tippünk neked – mondta a démon barátságos mosollyal. - Te biztosan meg tudod tenni, hogy eltünteted a szemük elől az ATOM, A BIOLÓGIAI ÉS KÉMIAI fegyvereket.

• Ekkor pedig az emberek azt mondanák, hogy ez valóságos csoda! - vette át a szót az angyal.

• És ismét rengeteg igazi hívünk lenne. - fejezte be a démon. - Persze az erőviszonyok átrendeződnének, és lenne pár kisebb - nagyobb háború, de ezzel neked nem kell törődnöd.

• Egyáltalán nem. - erősített meg az angyal és feje fölött megjelent a glória.

• Köszönöm, hogy ezt megosztottátok velem – mondta Herkules, miközben hátradőlt és elgondolkozva ivott a söréből. Egy őrült ötlet bontakozott ki a fejében.

Folyt köv: